Szent bolondok Joanne Harris

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

hogy a katolikus vil�g micsoda tisztelettel adózik majd a
tizenk�t �ves le�nynak, aki f�l k�zzel legyqri a pokol seregeit?
A f�l�hez hajoltam, �s belesuttogtam. Forró k�nnyeinek illata
pezsd�tQ volt. Mit t�lt�tt a fejedbe a Gonosz, Ang�lique?
mormoltam. Milyen cs�b�t�sokkal vak�totta el a szemed?
H�rn�vben rem�nykedt�l? Hatalomban? Vagy tal�n szentt�
avat�sban?
Azt hittem& suttogta halkan, gyerekesen. Azt hittem&
Mit hitt�l? Most m�r h�zelgQ�n besz�ltem, hasonlóan
ahhoz a cs�b�tó, s�t�ni hanghoz, amelyet ezek az ostoba sz�zek
elk�pzelnek maguknak. Mit hitt�l, Ang�lique? Mintha nem
vette volna �szre, hogy visszat�rtem gyermekkori nev�hez.
Szent akart�l lenni? Hogy ez itt zar�ndokhely legyen a
vil�giaknak? Hogy koptass�k a t�rd�ket elQtted �h�tatban �s
rajong�sban?
�sszeh�zta mag�t. Tudj�k, nagyon jól ismertem. L�ttam ezt
a becsv�gyat benne, mielQtt m�g �rezte volna, �s pontosan egy
ilyen pillanat kedv��rt t�pl�ltam.
�n nem& Most m�r a gyermekek forró, sz�vt�pQ
k�nnyeit ontotta. �n nem hittem& �n nem tudtam&
Ekkor �t�leltem, hagytam, hogy a v�llamon s�rjon. Nem
sz�ntam meg, higgy�k el nekem, de ez volt a c�lszerq. A
sz�ks�ges. Tal�n ez az utolsó alkalom, hogy ekkora hatalmam
van f�l�tte. A holnap �j �nkifejez�st, �j l�zad�st hozhat. M�r
elk�pzeltem, hogy apró, sz�ntelen szem�ben m�ricsk�lQ,
csaknem tudatos tekintetet l�tok& De most m�g �n voltam a jó
atya, a meleg, a megbocs�tó, a dorg�ló atya&
Mit tegyek? K�nnyes szem�bQl egyelQre bizalom �radt.
Azonnal lecsaptam.
10
e&
1610. augusztus 8.
A hajnalkamagvakat �sszet�rtem, szereztem hozz�juk egy kis
olajat a konyh�ból, amelyhez Antoine-nak m�g mindig megvolt
a kulcsa. �gy olyan massz�t nyertem, amelyet �telbe keverve
nagyon neh�z felismerni. Tettem m�g hozz� egy kis �des
mandul�t, hogy a keserny�s �zt elnyomja, majd egy keny�rbe
rejtve odaadtam Antoine-nak. Azt mondta, vacsor�n�l beadja az
adagot Cl�mente-nak.
�gy tqnt, cseppet sem k�telkedik kever�kem
hat�konys�g�ban, �s nem tartott attól sem, hogy megh�tr�lok.
Csak az�rt im�dkoztam, hogy bizalma kitartson addig, am�g
v�dQb�sty�imat fel�ll�tom. A hajnalkamag haszn�lata vesz�lyes
ugyan, de kor�ntsem v�gzetes. B�ztam benne, hogy ezt Q is
tudja, �s tartja majd a sz�j�t. Legal�bbis egy ideig.
Fondorlatom igen egyszerq volt. Az �sszet�rt magvak
bead�suk ut�n tizenk�t ór�val gondoskodnak róla, hogy
Cl�mente ne �rezzen mag�ban el�g erQt a m�snapi
meghallgat�shoz. A t�netek igen hevesek, kezdve a h�ny�stól
eg�szen a k�l�nb�zQ l�tom�sokon �t a teljes eszm�letveszt�sig,
s mindez huszonn�gy ór�n kereszt�l. Ekkor j�tt el a t�voz�s
ideje.
Aznap �jjel a h�lóterem csak lassan csendesedett el. Perette a
h�lóf�lk�m k�zel�ben Qgyelgett, �gy v�ltem, engem figyel
v�rakozva, csak �gy ragyogott apró mad�rszeme, m�gnem
intettem neki, hogy fek�dj�n le. De Q megmakacsolta mag�t,
piciny arc�n idegess�g, t�relmetlens�g l�tszódott. Ekkor
�szrevettem, hogy valamit jelezni k�v�n. De a pillanat nem volt
alkalmas. Megism�teltem elbocs�tó k�zmozdulatomat, majd
elfordultam, �s alv�st sz�nleltem. �m jóval azut�n, hogy a
l�mp�kat eloltott�k, m�g mindig hallottam az �ber neszez�st,
sóhajokat, forgolód�st, Marguerite rózsaf�z�r�nek koccan�sait,
�gyhogy k�rd�sess� v�lt, el merjek-e egy�ltal�n indulni. Fejem
felett az �g kicsiny sz�glete k�keslil�ban f�rd�tt augusztusban
errefel� az �g sosem s�t�t�l el igaz�n , a t�volban l�ttam a
sz�tszórt, halov�ny csillagokat, �s hallottam a mocs�ron t�lról a
habok l�gy morajl�s�t. A k�zelben Alfonsine ny�sz�rg�tt,
tal�lgattam, vajon figyel-e. Ny�g�se lehet a szok�sos, alv�ssal
j�ró nesz vagy csak tettetett alv�s, ami meggondolatlan l�p�sre
�szt�n�z. A gondolat m�g egy jó ór�n �t �gyban tartott, de
gyQz�tt az elsz�nts�g. V�g�l is nem v�rhatok itt �r�kk�,
gondoltam, reggelre pedig minden es�lyem elsz�ll a sz�k�sre.
Visszafojtottam a l�legzetem, lassan felkeltem, �s mez�tl�b
�tv�gtam a h�lón. Senki sem mozdult. Csendben lefutottam a
l�pcsQn, �t az udvaron, mintha b�rmelyik pillanatban
meghallhatn�m a h�tam m�g�l a ki�lt�st, de az udvar rideg volt
�s s�t�t, b�r a hold kicsiny szil�nkja �ket v�gott a t�glafalban, a
kivil�g�tatlan ablakok elQtt.
LeMerle h�z�nak ablaka is s�t�t volt, de l�ttam a tqz
halov�ny f�ny�t a mennyezeten, ez�rt tudtam, hogy �bren van.
Kopogtam; n�h�ny m�sodperc m�lva óvatosan ajtót nyitott,
szeme elkerekedett. Ingben volt, nem a papi tal�rj�ban, �s
t�rdnadr�gban. Kab�tja, amelyet hanyagul egy sz�kre dobott, �s
s�ros csizm�i arra engedtek k�vetkeztetni, hogy az ap�ts�g
k�r�l porty�zott, b�r a jelek szerint semmi dolga nem volt arra.
Mi az �rd�g�t keresel itt? sziszegte, mik�zben ber�ntott,
�s bez�rta m�g�ttem az ajtót. Nem el�g, hogy m�r �gy is a
fejemmel j�tszom miattad?
A dolgok m�r m�sk�nt �llnak, Guy. Ha maradok,
megv�dolnak.
Elmes�ltem a tal�lkoz�somat Antoine-nal, besz�moltam
gyilkos k�r�s�rQl. Elmondtam az egyezs�g l�nyeg�t, a hajnalk�t,
a huszonn�gy ór�t.
Most m�r �rted k�rdeztem , most m�r �rted, mi�rt kell
Fleurrel egy�tt elmennem?
LeMerle homlokr�ncolva csóv�lta a fej�t.
De seg�tened kell! Szinte vis�tottam. Ne hidd, hogy
tartom a sz�mat, ha megv�dolnak! Nem tartozom neked
semmivel, LeMerle! Semmivel a vil�gon!
Le�lt, csizm�s l�b�t �tvetette a sz�k karf�j�n. M�rge
elp�rolgott, ink�bb f�radtnak tqnik, gondoltam, valóban
sebzettnek.
Mi az? Nem b�zol bennem? Gondolod, hagyom, hogy
megv�doljanak?
Egyszer m�r hagytad, nem eml�kszel?
Az m�r a m�lt�, Juliette. Szenvedtem miatta eleget, hidd
el!
Kor�ntsem annyit, mint kellett volna, gondoltam.
Sajn�lom, de nem engedhetlek el jelentette ki
v�g�rv�nyesen.
Nem �rullak el.
M�ly csend k�vetkezett.
Esk�sz�m, Guy.
Fel�llt, kez�t a v�llamra tette. Hirtelen meg�reztem az illat�t,
a nyirkos �s �desk�s bQr s�t�t arom�j�t, amelyhez hi�ba volt
meg a magass�gom, m�gis lealacsony�tott.
K�rlek k�rleltem halkan. M�r nincs sz�ks�ged r�m.
Kez�nek �rint�se olyan volt, ak�r a kemence l�ngja,
megperzselte nyakamon a pih�ket.
De igen v�laszolta , hidd el.
T�z �vvel ezelQtt b�rmit megadtam volna ezek�rt a szavak�rt.
Megr�m�tett a gondolat, hogy egy porcik�m tal�n m�g ma is
v�gyik ut�na, �s behunytam a szemem, hogy elker�ljem a
pillant�s�t. Ez csapda. M�g most sem ismertem ki igaz�n? A
bQre b�rsonyos volt, b�rsonyos, ak�r az �lmaim.
�s mihez kellek? Hogy gyalog legyek a vez�rcseledben? [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum