Hovirag es a titkos legyezo Lisa See

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

Mihelyt egyed�l maradtam, kicsomagoltam �s sz�tnyitottam a legyezQnket. A bord�k
egyharmad�t foglalt�k el a k�l�nleges pillanatainkról megeml�kezQ kalligr�fi�k. Ez �gy-ahogy
rendj�n valónak tqnt, hiszen t�bbet �lt�nk m�r a K�n�ban hossz� nQi �letnek sz�m�tó esztendQk
egyharmad�n�l. Mindent elolvastam, ami addig t�rt�nt az �let�nkben. Mennyi boldogs�g!
Mennyi szomor�s�g! Mennyi intimit�s! Eljutottam az utolsó sz�veghez, amelyben Hóvir�g arról
�r, hogy a Lu csal�dba megyek f�rjhez. A legyezQ egyik bord�j�nak fel�t foglalta el. Tust
k�sz�tettem, elQvettem a legjobb ecsetemet. K�zvetlen�l a nekem �rt jók�v�ns�gai al� gondosan
�j von�sokat h�ztam: FQnix sz�rnyal egy k�z�ns�ges kakas f�l�tt. �rzi maga k�r�l a szelet.
Semmi se p�nyv�zza majd a f�ldh�z. Csak most, amikor egyed�l voltam �s le�rtam ezeket a
szavakat, szembes�ltem v�gre Hóvir�g igazi sors�val. Kókadt vir�got festettem a legyezQ
tetej�n l�vQ lev�lf�z�rbe, apró k�nnyek cs�ppentek ki belQle. V�rtam, am�g megsz�radt a tus.
Azut�n becsuktam a legyezQt.
Kupo temploma
A sz�leim �r�ltek, hogy viszontl�tnak, m�g jobban �r�ltek azonban az �dess�tem�nyeknek,
amelyeket a f�rjem csal�dja k�ld�tt aj�nd�kba. Az igazat megvallva, �n nem repestem a
boldogs�gtól, hogy l�thatom Qket. T�z �ven �t hazudtak nekem a gyomromat gyql�lk�dQ
�rz�sek r�ntott�k g�rcsbe. Nem voltam m�r t�bb� az a kisl�ny, aki a folyó v�z�vel le tudja mosni
kellemetlen �rz�seit. Szem�kre akartam h�nyni v�tkeiket, de saj�t �rdekemben m�gis be kellett
tartanom a gyermeki alkalmazkod�s szab�lyait. �gy teh�t csak apró dolgokban l�zadtam, annyira
f�ggetlen�tve magamat �rzelmileg �s fizikailag, amennyire csak lehet.
Eleinte �gy tqnt, a csal�d nem �rz�keli, hogy megv�ltoztam. Tov�bbra is a szok�sos dolgokat
tett�k �s mondogatt�k, �n pedig mindent elk�vettem, hogy visszautas�tsam k�zeled�s�ket.
Any�m meg akarta vizsg�lni intim testr�szeimet, de �n nem hagytam �s zavart sz�nleltem.
Nagyn�n�m a nyoszolyóz�s felQl �rdeklQd�tt, de elfordultam tQle, mint aki nagyon f�l�nk.
Ap�m k�zen akart fogni, �n viszont kifejez�sre juttattam, hogy f�rjes asszony fel� ilyen
�rzelemnyilv�n�t�snak m�r nincs helye. IdQsebb Fiv�r nevetg�lni akart velem �s t�rt�neteken
mulatni; mondtam neki, hogy szórakozzon ink�bb a feles�g�vel. Kisebbik Fiv�r arckifejez�sem
l�tt�n betartotta a t�vols�got. �n semmit sem tettem ez ellen, �s szer�nyen megjegyeztem,
hogy majd meg�rti Q is, ha saj�t feles�ge lesz. Egyed�l nagyb�ty�m v�ltott ki belQlem n�mi
rokonszenvet csalódott tekintet�vel �s ideges biceg�s�vel, de Qt sem avattam bizalmamba.
Csak v�geztem a h�zimunk�kat. Cs�ndesen dolgoztam az emeleti szob�ban. Udvarias voltam.
F�keztem a nyelvemet, mivel az �cs�m kiv�tel�vel mindny�jan idQsebbek voltak n�lam. M�g
f�rjes asszonyk�nt sem voltam olyan helyzetben, hogy b�rmivel is v�doljam Qket.
De ez nem mehetett �gy sok�ig feltqn�s n�lk�l. Mama szem�ben az ilyen viselked�s
elfogadhatatlan volt, b�rmennyire betartottam is az udvariass�g szab�lyait. T�l sokan voltunk
ahhoz a h�ztart�sban, hogy b�rki is ahogy Q mondta ilyen kicsinyesen elvonuljon.
�t napja voltam otthon, amikor Mama megk�rte a nagyn�n�met, menjen le te��it. Mihelyt
nagyn�n�m eltqnt, Mama �tj�tt a szob�n, n�dp�lc�j�t az asztalnak t�masztotta, ahol �n �ltem,
megragadta a karomat �s a h�somba v�jta k�rmeit.
��gy tal�lod, hogy nem vagyunk m�r el�g jók neked? sziszegte a v�dat, amire sz�m�tottam.
Azt hiszed, felsQbbrendq l�ny lett�l attól, hogy egy tekint�lyes ember fi�val b�jhatsz �gyba?
R�emeltem a szememet. Ezid�ig sohasem voltam vele tiszteletlen, de most leplezetlen�l ki�lt az
arcomra a harag.
Hidegen n�zett, abban a hiszemben, hogy jeges pillant�sa kisz�vja az erQmet. �n azonban �lltam
a tekintet�t. Akkor egy gyors mozdulattal elengedte a karomat, h�tr�bb h�zódott �s jó erQsen
arcul �t�tt. A fejem f�lre bicsaklott, csak �gy nyekkent. Mama szem�be n�ztem �jból, �s ez
m�g jobban felbQsz�tette.
�Sz�gyent hozol a h�zra a viselked�seddel mondta. Ez m�r t�bb mint gyal�zat.
�T�bb mint gyal�zat ism�teltem cs�ndesen, tudv�n, hogy halk visszhangom csak tov�bb
d�h�ti. Ekkor megragadtam a karj�t �s egy r�nt�ssal leh�ztam a fej�t, hogy az arcunk szinte
�ssze�rt. A n�dp�lca a f�ldre koppant.
LentrQl a nagyn�n�m hangja hallatszott:
Minden rendben, nQv�rk�m?
Mama k�nnyed�n felelte:
�Igen, csak hozd a te�t, ha k�sz van.
Eg�sz testem remegett a bQr�m alatt forrongó �rz�sektQl. Any�m nagyon is �rezte ezt, �s
mosolygott azzal az �rtQ mosoly�val. Belev�jtam a k�rm�met a h�s�ba, ahogyan Q tette
kor�bban velem. Lehalk�tottam a hangomat, hogy senki se hallja meg a h�zban, amit mondok.
�Hazug vagy. Te �s az eg�sz csal�d becsaptatok. Azt hitt�tek, nem j�v�k r�, mi az igazs�g
Hóvir�ggal kapcsolatban?
�Az�rt nem mondtuk el neked, hogy Qt megk�m�lj�k ny�sz�r�gte. Szeretj�k Hóvir�got. P
boldog volt itt. Mi�rt akartuk volna, hogy te m�s szemmel n�zz�l r�?
�Semmin sem v�ltoztatott volna. P az �n laotungom.
Any�m konokul elQreszegezte az �ll�t, �s taktik�t v�ltoztatott.
�Csak a te �rdekedet tartottuk szem elQtt mindenben, amit tett�nk.
M�lyebbre v�jtam a k�rm�met.
�M�rmint a ti �rdeketeket.
Tudtam, milyen fizikai f�jdalmat okozok neki, Q m�gis valami kedves, k�ny�rgQ arckifejez�st
form�lt eltorzult von�saiból.
Tudtam, hogy megprób�lja majd igazolni mag�t, de elk�pzelni se tudtam, milyen ments�ggel �ll
elQ.
�Hóvir�ggal való kapcsolatod �s t�k�letes l�bad jó h�zass�got �g�rt nemcsak neked, hanem
unokatestv�rednek is.
Ez�sthold is boldogs�gra sz�letett...
Az, ahogy elt�rt a t�rgytól, felzaklatott, kis h�j�n meghaladta tqrQk�pess�gemet, m�gis
uralkodtam magamon.
�Ez�sthold k�t �ve halt meg. Hangom rekedten t�rt fel a torkomból. Hóvir�g t�z �ve j�tt a
h�zunkhoz. �m sohasem jutott eszedbe, hogy besz�lj nekem a k�r�lm�nyeirQl.-Ez�sthold...
�Most nem Ez�stholdról van szó!
�Te vitted ki a szabadba. Ha nem vitted volna, ma is itt lenne. �sszet�rted nagyn�n�d sz�v�t.
Megjósolhattam volna, hogy majom any�m �gy kiforgatja a t�nyeket, m�gis t�l durva volt a v�d.
Olyan kegyetlen, hogy szinte hihetetlen. De mit tehettem? Gyerekl�ny voltam.
Mindaddig a csal�domra kell t�maszkodnom, am�g teherbe nem esem, �s el nem k�lt�z�m.
Hogy tudna egy ló jegy�ben sz�letett l�ny valaha is csat�t nyerni a fondorlatos majommal
szemben?
Any�m meg�rezhette elQny�t, mert �gy folytatta:
�Egy rendes l�ny k�sz�netet mondana...
�Ugyan mi�rt?
�Olyan �letet adtam neked, amilyen nekem sosem lehetett... emiatt. �s deform�lt l�b�ra
mutatott. F�sliztam, k�t�ztem a l�bfejedet, �s most megkaptad a jutalmadat. [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum