Csalogany Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

nem vette �szre, most azonban a felismer�stQl szinte f�ldbe gy�kerezett a l�ba.
Az �reg inast nem hagyta nyugodni a felismer�s, �s f�l �jszaka a megd�bbentQ
hasonlatoss�gon t�pelQd�tt. Csak akkor nyugodott meg, amikor m�snap reggel viszontl�tta
Lundstr�m igazgató urat. Gunnar arcvon�sai kisimultak, �gy most ism�t a r�gi, higgadt
fiatalembert l�tta maga elQtt, aki valamelyest hasonl�tott ugyan elhunyt gazd�j�ra, de ez
nyilv�n csup�n a v�letlennek volt k�sz�nhetQ.
Gunnar a szob�j�ba �rve erQtlen�l hanyatlott a fotelba. Eg�sz l�ny�t feld�lta a hal�leset,
s ahogy �ld�g�lt, mag�ny�ban k�zelebb �rezte mag�t apj�hoz, mint a ravatal�n�l. �gy �rezte,
mintha �desanyja �s �desapja mellette �lln�nak, �s mindketten szeretettel figyeln�k. A szeme
csukva volt, nem merte kinyitni, mert attól f�lt, hogy szertefoszlik a l�tom�s. Mindk�t sz�lQj�t
gy�szolta egyszerre. Rettenetesen v�gyott volna r�, hogy m�g egyszer, egyetlen pillanatra
l�thassa Qket, csak hogy k�sz�netet mondhasson nekik az�rt, hogy �letet adtak neki. Szerette
volna megk�sz�nni a sok jó �s nemes tulajdons�got, amelyet sz�leitQl �r�k�lt, mert abban
biztos volt, hogy l�nye jobbik fel�t ennek a k�t embernek k�sz�nheti.
Gunnar ezen az �jszak�n nem fek�dt le. Hajnalig �ld�g�lt az �róasztala elQtt, amikor is a
k�nyelmetlen helyzet ellen�re m�ly �lomba zuhant.
Reggel kor�n fel�bredt, felugrott, �s csod�lkozva n�zett k�r�l. Lassan esz�be jutott, mi
t�rt�nt, �s megint �ssze kellett szor�tania a sz�j�t. ErQs jellem volt, �rr� tudott lenni a
f�jdalm�n. Szok�s�hoz h�ven hideg f�rdQt vett, s k�zben v�giggondolta, mi mindent kell
elint�znie. Eml�kezet�be id�zte, milyen utas�t�sokat kapott �desapj�tól az elutaz�sa elQtt arra
az esetre, ha netal�n t�rt�nne vele valami. Besz�lt az �róasztal�ban Qrz�tt v�grendelet�rQl,
valamint egy neki c�mzett lev�lrQl, amelyet azonban csak a rajta felt�ntetett idQpont ut�n
bonthat fel.
Gunnar term�szetesen nem sejtette, hogy ez az idQpont �desanyja hal�la volt.
M�s, eg�szen egy�rtelmq rendelkez�seket is k�z�lt vele a megboldogult. V�grendelet�t
a c�g jogtan�csosa, valamint a rokonok jelenl�t�ben kell felolvasni. Gunnaron k�v�l jelen kell
lennie m�g Franznak �s n�h�ny, m�r r�góta a h�zn�l szolg�ló csel�dnek, akikrQl az idQs �r
v�gakarat�ban szint�n megeml�kezett.
Tal�n meglepi majd a v�grendeletem, kedves Gunnar, de miut�n elolvassa
h�trahagyott levelemet, mindent meg fog �rteni mondta Manfr�d Hallerstedt befejez�s�l.
�g�rje meg, hogy mindenben engedelmeskedik az utas�t�saimnak!
Gunnar felt�tel n�lk�l b�zott munkaadój�ban, �gy azonnal teljes�tette k�r�s�t. Hallerstedt
�r mindig a jav�t akarta, amit a leg�kesebben tal�n azzal bizony�tott, hogy igazgatóv� való
kinevez�sekor rendk�v�l elQny�s felt�telekkel t�z �vre biztos�totta sz�m�ra ezt a posztot.
SzerzQd�se teljhatalommal ruh�zta f�l a c�g vezet�s�vel kapcsolatos �gyekben. Ilyen jogokat
csakis olyan alkalmazott kaphat, akiben fQn�ke marad�ktalanul megb�zik. Gunnar ma m�r
tudta, hogy ez a bizalom nem az alkalmazottnak, hanem Manfr�d Hallerstedt fi�nak szólt.
Apja nemcsak az �zlet ir�ny�t�s�val kapcsolatban biztos�tott korl�tlan lehetQs�get a fi�nak,
hanem a kast�ly ir�ny�t�s�t is r�b�zta.
A szerzQd�st nem eg�szen k�t �ve k�t�tt�k meg, vagyis Gunnar a k�vetkezQ nyolc �vre
elk�telezte mag�t. Az elQny�s felt�telek ellen�re sem �rta volna al� azonban a pap�rt, ha az
nem biztos�tott volna neki szabad kezet �s teljhatalmat Hallerstedt �r hal�la ut�nra. Miut�n ezt
a szerzQd�s r�gz�tette, Gunnar nem izgatta mag�t a v�grendelet miatt, �s nem �rdekelte, hogy
az elhunyt rokonai �r�klik a kast�lyt �s a c�get. �rv�nyes szerzQd�se volt, amely lehetQv�
tette, hogy senki elQtt ne kelljen fejet hajtania. Azt ugyanis elk�pzelni sem tudta volna, hogy
ak�r a szesz�lyes, megb�zhatatlan K�rt von Fuchs, ak�r von Seebach asszony ir�ny�t�sa alatt
dolgozzon. Mindig is �gy �rezte, hogy ellens�gesek vele �s irigykednek r�, ami�rt Manfr�d
Hallerstedt kedvelte, �s t�k�letesen megb�zott benne.
Fel�lt�z�tt, �s �tment a kast�ly k�z�psQ r�sz�be, ahol az eb�dlQhelyis�gek voltak. B�r
Manfr�d Hallerstedt nem mindig vett r�szt a k�z�s �tkez�seken, Gunnar mindig a csal�ddal
egy�tt evett. A reggelizQ szob�ban m�r ott tal�lta Anit�t. Az ablakn�l �llt, mostohaanyj�ra �s
mostohanQv�r�re v�rt. Gyorsan megfordult, �s odal�pett Gunnarhoz. A l�ny �szt�n�sen [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum